Sajtoskál

Kál római település volt, ezt igazolták a Metőc patak mellett feltárt sírok. A falu királyi birtok volt, melyből Gizella királynő szolgálatában álló, Kál kapott részt. 1421-ben már említik vásárait. A lakosság inkább juhászattal, mint földműveléssel foglalkozott. Sajtoskálnak már XVI. században volt pecsétje. (1783) Vas megye északi részén, sajtkészítéssel foglalkozó királyi szolgálók éltek itt, híres sajtvásárokat tartottak. A falu 1234-ig királyi tulajdonában volt, a soproni várföldekhez tartozott. A Niczky család grófi ága építette Sajtoskálhoz a kastélyt, barokk stílusban, árkádos tornáccal. A kastélyt 1810-ben adták el Szürnyegi Horváth Józsefnek (királyi kamarás). Az épületet 1830-ban alakították át klasszicista stílusban. 1840-ben vásárolta meg Ruppecht János soproni cukorgyáros a kastélyt.

Rupprecht János 1838-ban kapott nemes levelet V. Ferdinándtól, összesen 2113 kat. hold birtoka volt (Tompaládony, Pórládony, Répceszemere, Nagygeresd). Halálakor legidősebb fia, Lajos vette át a Sajtoskáli uradalom vezetését, a kastély romantikus stílusában építette át, és bővítette 1863-ban. Ekkor épült a bástya, az udvaron szélkereket állítottak fel az áramszükséglet biztosítására. A család sokat tett a faluért, utakat, telefonközpontot építtetett. Támogatták az iskolát, több alapítványt is tettek. Az uradalom később Rupprecht. Kálmán, majd Rupprecht. Olivér tulajdonába került, aki országgyűlési képviselő volt.

október 20.21.-én a királyi trónra visszatérni szándékozó IV. Károly és Zita királyné a kastélyban töltött egy éjszakát. Kíséretükben volt Lehár Gusztáv ezredes, Ostenburg Őrnagy, Rakovaky István, Gratz Gusztáv. Hajnali 4 órakor indultak vissza, tanácskozás után Sopronba, látogatásukat emléktábla őrzi. 1935-ben, a kastély és a falu határában lévő 504. hat. hold birtokot örökölte II. Olivér és Antal, valamint Tibor, a kastélyt tőlük vették el a II. világháború után. 1950-től működik szociális otthon a kastélyban, 1958-ban 150 férőhelyes pszichiátriai gondozóvá és foglalkoztatóvá alakították át. Az épületet 1968-69-ben újították fel. Pavilon épülettel kiegészülve. 2006-ban rehabilitációs célú lakóotthon épült a Metőc sétányon.

 

Kőszeg, Kálvária u. 14.

A mai épület felépítése előtt a város sörháza működött. Az 1890-es évek elején vásárolta meg Dr. Dreiszker József, aki Hidegvíz-gyógyintézetet alapított. Ennek történetét megírta Bajzik Zsolt a Kőszegi Lapok 2003/3. számában. Az örökös, Dr. Dreiszker Ferenc 1943-ban eladta az épületet az OTI-nak, megy tüdőszanatóriummá alakította át. 1945-ben a Szovjet Hadsereg vette igénybe.

 

Kőszeg, Munkácsy M. u. 15.

Az épületet utolsó gazdája a szervita apácáknak ajándékozta, akik gyermek napközi otthont alakítottak ki benne. Ezt a későbbiekben államosították.

 

Kőszegpaty

Kőszegtől délkeletre található Kőszegpaty, Nagypaty közigazgatási egyesítésével hozták létre a XIX. században, első okleveles említése 1283-ban volt a településnek. A település lakott volt már az ókorban és a bronzkorban is. Kevés történelmi adat áll rendelkezésre.  A kastély a Patthy családé volt, de később az Esterházy és Festetics családok lettek a tulajdonosok, a birtoklási kapcsolatokat hitelt érdemlően nem tudták felkutatni. Az uradalmat Nagypatyon gr. Festetics Imre kapta meg, 1847-ben bekövetkezett halála után adták el az örökösök a rezidenciát: Genthon István kutatásai szerint –Ladányi, Nádasdy, Balogh, Róza család tulajdona volt a kastély. 1925-ben lovag Rotherman Dánielt említik tulajdonosként, 1935-ben bekövetkezett halálakor ismét eladták a birtokokat, másik része pedig öröklés révén került a Patrenhofer családhoz. 1935ben már Lóránd Nándor budapesti lakos volt a kastély tulajdonosa, aki később bérbe adta azt Uharek László bérlőnek, a II. világháború kitöréséig.  A Kőszegpatyi temetőben gr. Festetics Imrének síremléke van, emlékét tábla őrzi a kastély falán. A kastély 1610 táján épült, majd 1710 körül készült el a mai forma.  A kastélyból a II. világháború után minden mozdítható dolgot elvittek, a nyílászárókat és a vízvezetékeket is kiszedték.  Az államosítás után általános iskola, raktár, TSZ irodavolt, majd könyvtár. 1977-től a vegyesipari vállalat bérelte, 1980 és 1982 között felújították, a szociális otthoni ellátás 1982-től először tanácsi, majd önkormányzati fenntartással működött. Az eredeti kastélypark töredéke van meg, ebből néhány vadgesztenyefa látható.

Cookie-k használata az oldalon.

Annak érdekében, hogy önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon, ahogy azt más webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Az EU törvények értelmében önnek hozzá kell járulnia a sütik használatához.